Alábbi bejegyzésünkben Dél-Dalmáciát szeretnénk bemutatni Nektek, rövid leírásokkal, ismertetőkkel. A folytatásban Horvátország további kikötőit is sorra vesszük, bízunk benne, hogy hasznos információkkal szolgálunk Nektek. Harmadik bejegyzésünkben lássuk a Dél-Dalmát térség főbb városait, kikötőit.
DUBROVNIK egyike a horvát tengerpart azon üdülőhelyeinek, amelyek a legszerteágazóbb látogatói igényeket is képesek kielégíteni. A város hagyományosan a múzeumok, különféle kulturális fesztiválok otthona, melynek számos éttermében az ínyencek sem fognak csalódni, nem véletlenül. Ha mindehhez hozzávesszük a környék rendkívül kellemes klímáját, csodálatos strandjait, és természeti szépségeit, beláthatjuk, hogy egy földi paradicsomba érkeztünk. Gyönyörű házacskái, és kristálytiszta, mélykék tengere rabul ejti az ide érkezőket. Kikötője az ACI Marina.
KORCULÁT különleges természeti környezete az egyik leggyönyörűbb horvát szigetté teszik, középkori házai, szűk sikátorai csendes, nyugodt, pihentető szigetté varászolják. A magyarok körében, a nagy távolságnak köszönhetően, kevésbé látogatott. A sziget szépsége, sok napsütéses órája azonban mindenkit vonz. Itt már az újkőkorban is laktak, majd megjelentek a görögök, a rómaiak, és a velenceiek, mely népek egyedülállóan gazdag kulturális emlékeit szigetszerte felfedezhetjük. A legenda szerint, Poszeidón, a tenger istene a gyönyörű Kerkyrának ezt a szép szigetet adományozta. A sziget nagy részén mediterrán növényzetet találhatunk: ciprusok, tölgyfák, fenyők borítják, és a sziget borai is kiválóak. Az i.e. 4. században betelepült görögök Korküra melania, azaz fekete Korküra, avagy fekete Korfu néven emlegették a szigetet, sűrű feketefenyő erdei miatt, és utalva a telepesek otthonára. Kikötésre itt is az ACI Marina javasolt.
LASTOVO, a szárazföldtől és a rohanó civilizációtól való igen nagy távolsága révén Lastovo hihetetlenül sokat megőrzött többévszázados hagyományrendszeréből. Már a római időkben is a "császárok pihenőhelyeként" emlegették ezt a nagy múltú szigetet, melynek több évszázados történelméről számos épen fennmaradt fehér kőépítmény is tanúskodik. E gazdag kultúrtörténeti kincstárból most csak egy momentumot szeretnénk kiragadni - a több mint négyszáz éves múltra visszatekintő Poklad karneváli hagyományát.
MLJET, a maga a zabolátlan természet, az Adria legzöldebb szigete, melynek egyharmad nyugati részét nemzeti parkká nyilvánították. A legenda szerint itt, az egykori görög Melita szigeten szenvedett hajótörést a Rómába igyekvő Pál apostol. Mljet érdekessége a szigeten lévő két tó és kis sziget (Szt. Mária sziget) is, melyen egy XII. századi Benedek-rendi kolostor található. A nemzeti park 1960-tól számít természetvédelmi területnek. Mljet szigetének északnyugati részét foglalja magában, körülbelül ötezer hektárnyi kiterjedésben. A Zöld sziget néven is emlegetett, dús mediterrán növényzettel benőtt sziget arról vált híressé világszerte, hogy két tó, a Malo és a Veliko jezero (Kis- és Nagy-tó) keletkezett s „nőtt össze” a belsejében, a nagyobb tó 146 hektár, 46 méter mély, a kisebb 24 hektár, 29 méter mély. Az ár-apály következtében az édes és a sós víz állandóan keveredik, a víz élővilága ezekhez a speciális körülményekhez alkalmazkodott. A tavak fürdésre is kiválóan alkalmasak.
